Rekordot döntő eredmény! Ahhoz, hogy a pontos eredmény kerüljön kiírásra, az egyik hetest használták egyesnek.

Lehetséges volt, mint 6 perccel később kiderült, mikoris Franz" Bulle" Roth megszerezte a 10. Bayern gólt. A kijelzőn dolgozó munkás ötletes ember volt, ahogy a képek is bizonyítják. Valahogy képes volt feltűzni a második számjegyet, kissé félre dőlve, de legalább biztosan. Nem sokkal később ismét improvizálnia kellett, hogy a végső eredményt feltüntesse. Nem volt 3db egyes, hogy a 11-1 látható legyen. Az aduász a hetes volt, amit egyesre változtatott, ha közelebbről nézzük, a végeredmény 71-1-ként van feltüntetve. Egy meccs - vagy éppen eredmény - ami nem volt előre látható.

"Amikor azt látom, hogy a Barcelona nyolcat kapott a Bayerntől napjainkban, ez nem is olyan rossz." - Jürgen Rynio

Most, 73 évesen, Jürgen Rynio megbékélt az ötven évvel ezelőtti eredménnyel. "Amikor azt látom, hogy a Barcelona nyolcat kapott a Bayerntől napjainkban, ez nem is olyan rossz." mondja mosolyogva. Természetesen, amikor visszanézi a felvételt - ahogy az internet nem felejt - azon elmélkedik, tehetett-e bármit is másképp. Helyezkedett volna máshogy, kiüthette volna a labdát máshová. "Esélyem sem volt. Csapattársaim mind előttem álltak. Amikor" Bulle" Roth rázudította a löketet, három játékos lábai között kellett volna átlátnom." Ráadásul gyenge világítási körülmények voltak, némely nem is világított. Mire Rynio meglátta a labdát, már mögötte volt.

Udo Lattek edző megállás nélkül ünnepelhetett. Az FCB négyet lőtt a szünetig, majd hetet utána.

Gyökeres változások a Dortmundnál

50 évvel ezelőtt a Bayern - Dortmund nem az a fajta összecsapás volt, mint napjainkban. "Átlagos meccs volt, semmi különös." mondja Rynio. Nem egy klasszikus, hanem egy meccs a második és a 15. helyezett között. "Abban az időben, a nagy rivalizálás a Schalke ellen volt, a Bayernnek a Sechzig (1860 München) volt a vetélytársa." Az FCB nagy csapat volt, a BvB pénzügyi nehézségekkel küzdött. "Kevés erőforrás és lehetőség állt rendelkezésre. Gazdaságilag pengeélen táncoltunk." idézi fel a kapus. Nem sok maradt a csapatból, mely ötödik helyezett volt másfél évvel korábban (1970). "Sok volt a változás nyáron. Fiatal játékosok írtak alá Dortmund környékéről. "Egy tehetséges csoport fiatal voltunk, semmi több. Ezzel szemben, a Bayern München kiváló, jó keretbe foglalt együttes volt." A pályán ez mind egyértelműen látható volt. Csak egy csapat - a bajorok - mutatkoztak meg. Beckenbauer, Breitner, Hoeness, Roth, Müller mind sebesen játszott.

A tizedik percig, már kétszer is eltalálták a kapufát, majd Gerd Müller kezdte a gólgyártást Hoeness kereszt labdájából. A félidőben a müncheniek 4-0-ra vezettek. "Túl voltunk terhelve, mindez pillanatok alatt." Rynio visszaemlékezése "Gyakorlatilag görnyedten álltunk a 16-os körül, semmi szervezettség. Meg sem próbáltunk támadni, mindenki csak állt előttem. Amikor kapura lőttek, a labda három emberünkön is megpattant." A BvB akkori edzője, Horst Witzler új lendületet készült adni csapatának a szünetben, két változtatással - többek között bizonyos Werner Lóránt lecserélésével. Csalfa remény," Ezt követően, még jobban kinyíltunk." Félidőben, úgy gondoltuk össze szedjük magunkat, s csökkentjük a különbséget. Az edző tisztes eredményt remélt. "De feladatuk. A Bayern túl nagy falat volt számunkra, ennél nem is lehetett egyértelműbb."

Jürgen Rynio hiába nyújtózik, a labda 11 alkalommal került kapujába azon a novemberi estén.

A hatodik gólt követően a csapat teljesen szétesett, a kapus véleménye szerint. Még Dieter Weinkauff szépítő gólja sem változtatott rajta. A bajorok mentek előre, élükön Gerd Müllerrel. "Mindig is egy rémálom volt. Azt sem tudom, hány gólt lőtt nekem." mesélte Rynio. 17 volt 14 meccsen több, mint bárki más ellene. Azon az estén, a "Nemzet Bombázója" célra törőbb volt mindenkinél. Amikor kapura lőtt, követte a labda útját, remélve, hogy elcsípi a kipattanót. Folyton egy méterre állt tőlem, így helyenként viccelődtünk. "Emlékszik vissza. Egyikünk, már nem is tudom ki, mondta neki: 'Gerd, már ma az idény góllövőjévé válhatsz.' Nem szólt, csak nézett." A 90 perc elteltével, Müller négyet vállalt - az idény végével, a legjobb góllövővé avanzsált (40 gól), elnyerve az Aranycipőt. Uli Hoeness (2 gól), "Bulle" Roth (2),Willi Hoffmann, Paul Breitner és Franz Beckenbauer volt a többi gól szerzője. A Dortmundnak semmi nem jött össze. "Nem ért véget jól az idény. Kiestünk, s teljesen jogosan."

Vékony vonal kapuvédőknek

Nem az első alkalom volt, hogy Rynio kiesett. Korábban a Karlsruher és a Nürnberg portásaként, majd a St Pauli és a Hannover kapusaként is, összességében ötször - ami Bundesliga rekord.
" Ez egy negatív rekord, ami egyben az ok is, hogy még mindig beszélnek rólam." vallotta be. A 73 éves úr, el tudja ezt viselni, ismervén, nem érheti szemrehányás. Mint futballista, de legfőképp, mint kapus vékony vonalon járunk. Néha éppen hogy elérjük a labdát ujjbeggyel, máskor már túl későn. Ahogy az 1968-ban történt, amikor a címvédő Nürnberghez igazolt - s azonnal kiesett egy évvel később. "Kemény volt." mondta Rynio, aki bizonyosan mindenkinél jobban tudja, hogy nem lehet csak nyerni.

Uli Hoeness és "Bulle" Roth (jobbra) mindketten dupláztak a rekorder meccsen.

Sőt mi több, hétről hétre, idényről idényre, szembe szállt az ellenfél csatáraival, szenvedéllyel nézett farkas szemet velük a büntető területen belül. Visszavonulását követően, még egyszer magára öltötte a kapus szerelését. Ez 1986-ban, a Hannover 96 csapatánál történt. Mivel a kapusuk megsérült, Jörg Berger edző Ryniohoz folyamodott. A következő meccs - természetesen - a Bayern ellen. "Egy hétig edzettem, ahhoz képest elég jól ment. A meccsen nem vétettem kapitális hibát - de ismét öt gólt kaptam." Az 5-0 annak idején a legsúlyosabb hazai vereség volt a Hannover történelmében (most már a 2013 áprilisi 6-1 a Bayern ellen). Egy héttel később Stuttgartban, nem kevesebb mint 7 gólt kapott, beleértve 3 tizenegyest egy játékostól (Michael Nushöhr), ezzel egy újabb akaratlan rekordot állítva. Az idény végével, utoljára is kiesett.

Jó kapcsolat Sepp Maierrel

Azonban Rynio karrierje nem csak vereségekből és negatív rekordokból állt. Ott van például a másodosztályban elért bajnoki cím a St Paulival, 1977-ben. Majdnem a válogatottban is pályára lépett. Ha Sepp Maier engedte volna - s engedte is. Ez 1969 májusában, a Ciprus elleni 12-0-ás, esseni vb-selejtezőn történt. "Én voltam a második számú kapus, s jól emlékszem: nyolc vagy kilenc nullára vezettünk, mikor Sepp kifutott a padhoz, megkérve Helmut Schön szövetségi kapitányt, hogy hozzon be engem. Sepp azt akarta, hogy válogatott legyek - de Schön nem akarta így."
Ők ketten jól kijöttek, ez időtájt egy szobában voltak elszállásolva. A Bayern ellen pályára lépni azonban szinte mindig fájdalmas élmény volt Rynio számára. A labdát összesen 40 alkalommal ("Isten szerelmére' már!") kellett kiszedje a hálóból, 15 meccs alatt, többször, mint bármely ellenfél ellen, s csak egyetlen alkalommal hagyta el a pályát győztesen. De sosem vette magára. "Dortmundos vagyok tűzön vízen át, de el kell ismernem, ahogy a Bayern működik, tevékenykedik. Egyszerűen kivételes. És a klub másokról is gondoskodik." mondja a 73 éves úr, aki a mai napig Hannoverben él.