1944-ig volt a Victoria a bajnoki cím győztesének kijáró trófeája. “Vikivel” a Bayern is ünnepelhetett 1932-ben. De aztán a háború után eltűntnek nyilvánították. S évtizedekig egy bizományi kamrájában volt eldugva.

 

Teljesen egyedül volt ott senki sem törődött vele. Siegfried Herrmann talált rá a hölgyre, aki nem húsból és vérből volt, hanem bronzból. Miután a Bayern 1932. június 12-én a nürnbergi döntőben legyőzte az Eintracht Frankfurtot 2:0-ra, így története során először lett bajnok. Dombi Richárd csapata ünnepléskor Nürnbergben maradt, és a “Sebaldklause” nevű vendéglátó egységben ünnepelt.

 

 

A Victoria kupa 24,6 kg súlyú, 75 cm magas (szárnycsúccsal együtt 102 cm).
Christian Daniel festménye alapján készítették el.
A Victoria jobb kezében egy babérkoszorú látható.

 

Ezt a trófeát 1903 és 1944 között a német bajnokok kapták. “Vikit”- ahogy a Bayern játékosok szívesen becézték, az ünneplés előtt még betették Kurt Landauer szobájába. “Itt vette fel Kurt mindig az éjjeli ingjét, majd utána lefeküdt. A trófea pedig Kurt fehér vászonfoteljébe került.” Egy kép az Istenek felé.

 

A párizsi olimpia után a német kasszában többlet jelentkezett, s ebből profitált a Német Labdarúgó Szövetség is. 1000 márka vissza lett fizetve, s 650 márka pedig egy ún. “világkiállítási díjként” lett elszámolva. S ez ajándékként ment az akkori Német-Osztrák Vívó Szövetséghez, a Német Atlétikai Szövetséghez, a Német Úszó Szövetséghez, s a Német Labdarúgó Szövetséghez. Annak ellenére, hogy a futballisták nem vettek részt az olimpián, de a rugby játékosok igen. S a rugby akkoriban a foci Alapszervezetéhez tartozott.
Eredetileg a kupát vándorkupának szánták a német futball- és rugby bajnokoknak, s évről évre kellett volna cserélni. Mivel a Német Szövetség törölte a rugby szakosztályt 1902-ben, így sosem lett egyetlen rugbycsapaté sem.
Első csapatként, 1903-ban a VfB Lipcse kaparintotta meg ezt a kupát. A Bayern ugye pedig 1932-ben. 1944-ben pedig röviddel a második világháború vége előtt a drézdai SC kapta meg. Attól fogva kezdődött az odüsszeia.

 

A Victoria utazása nagyon hosszú volt, elmeletileg egy drézdai szurkoló elrejtette, s kitérőkkel végül Kelet-Berlinben kötött ki, ahol állami felügyelet alá helyezték. Majd a polgári sport relikviájává avatták. Majd egy bizományi kamrájába rejtették el. Viszont a körülmények nem voltak jók, olyannyira, hogy az egyik szárnya le is törött. A Német Szövetségi Köztársaság eltűntnek nyilvánította. A háború utáni első bajnok a Nürnberg lett 1948-ban, de akkor még nem volt pótkupa a Victoria helyett.
Aztán 1949 óta van a máig is használatos “salátás tál”. Akkor a Vfr Mannheim volt a bajnok.
Sokáig nyugalom övezte a Victoriát. Hivatalosan, ‘c’-vel írták (Victoria). A sorsa az egyesítés után megváltozott. A 90-es évek elején kialakult egy vita, hogy kihez tartozik a Victoria. Hivatalos döntés először 1992-ben született róla, s ennek értelmében a Német-Labdarúgó Szövetségé lett. A Sport információs szolgálat azt írta a helyzetről akkoriban, hogy “Egy Országos Poén vége.”

 

A Victoria Kupa másolata látható az FC Bayern Múzeumban. De az eredeti a Német Futballmúzeumban van.

 

 

Fordította: Kun Béla

Forrás: Bayern Magazin