Sztárigazolások nélkül! Ez a probléma a Bayernnél?

Nem képes további top-játékosok megszerzésére az átigazolási piacon az FC Bayern. A klubnál Karl-Heinz Rummenigge-től kezdve Niko Kovac-on át Thomas Müller-ig mindenki próbálja csitítani a kedélyeket. Olybá tűnhet, hogy akadt néhány probléma.

Alig vette kezdetét az átigazolási időszak, a Bayern elöljárója már arra kényszerült, hogy mindenkit nyugalomra intsen. Tette mindezt Karl-Heinz Rummenigge a 80 millió eurós védő, Lucas Hernández július 9.-i bemutatásán az Allianz Arénában.

A szurkolók, a szakértők és nem utolsósorban a játékosok hiába várnak további sztárigazolásokra, mert a klub egy átalakulás közepén jár – és arra is figyelnie kell, nehogy lemaradjon a többi klubhoz képest.

De mi a gond? Mi okoz a Bayern számára problémát az átigazolási piacon? Ennek járt utána az AZ:

1. A 40 milliónál kevesebbért megszerezhető játékosok gyakran nem elég jók

“Minden sínen van, jelenleg is a keret erősítésén dolgoznak”, – nyilatkozta diplomatikusan a német világbajnok Thomas Müller a müncheniek amerikai turnéján. Alapvető probléma: Noha Benjamin Pavard – szintén világbajnok, Franciaországgal – 35 millió euróba került, a robbanásszerűen növekvő piaci áraknak köszönhetően. A 40 millió körüli transzferdíj ellenében érkező játékosok azonban a legtöbb esetben nem elég jók a rekordbajnok számára.

Például: Sébastian Haller állítólagosan 40 millió euró ellenében igazolt az Eintracht Frankfurtból a Premiere League-ben szereplő West Ham United csapatához. A francia legutóbbi szezonja jól sikerült, 15 gólt szerzett. Ugyanakkor bizonyosan nem tartozik a legmagasabb színvonalat képviselő játékosok közé. Mit jelent ez a Bayernre nézve? A kívánt minőség megszerzéséhez nyilvánvalóan nagyobb összeget kell áldozni.

2. FC Bayern: 100 milliós nagyságrendű átigazolások lennének szükségesek

Épp ezért, akár a 100 milliós határt elérő transzferek is indokoltnak mutatkoznak. A legfőbb kiszemelt Leroy Sané a hírek alapján többe kerülne, mint az említett 100 millió euró. Egy ilyen üzlet végösszege ráadásul kétségkívül magasabb a több éven át fizetendő bérrel, valamint a bónuszokkal együtt, így a sokszor emlegetett 100 millió euró a dupláját is könnyedén elérheti.

3. Az FC Bayern szemmel láthatóan második számú választás

Hónapokig makacsul tartotta magát a hír, hogy a Bayern kitartó érdeklődést mutat az ifjú védőcsillag, Mathijs de Ligt iránt – most a 19 éves holland az Ajaxból a Juventusba igazolt, megközelítőleg 85,5 millió euróért. A védő leigazolása valószínűleg nem mutatott volna túl a müncheniek pénzügyi lehetőségein.

De Ligt azonban Torinóba igazolt, és nem ő az egyetlen sztár, akit ebben az átigazolási időszakban hiába környékezett meg a Bayern. A legjobb példa erre a spanyol Rodrigo. A 23 éves futballista egybehangzó sajtóértesülések szerint Hasan Salihamidzic legfőbb jelöltje volt a hatos posztra. Ennek ellenére ő, a korábban a Bayernt is irányító Pep Guardiola és a Manchester City mellett döntött, amely körülbelül 70 milliós összeget utalt át a válogatott játékosért az Atlético Madrid számlájára.

4. Bérrobbanás: A Bayern nem tudja vagy nem akarja tartani a lépést

Ha Önök újságíróként a mostani keresetük dupláját kereshetnék meg Angliában, valószínűleg ott dolgoznának, nemde?”, – tette fel a kérdést Niko Kovac az idei szezon első sajtótájékoztatóján.

“Az átigazolási díjak is őrületesek, de a bérek ugrásszerű növekedése nagyobb fejtörést okoz számomra. Gyakran hihetetlen összegekről beszélünk, főleg a külföldi nagy klubok esetében. És ha egy komoly játékost szerzel meg a csapat számára, a fizetésekkel és az ügynöki honoráriumokkal együtt hirtelen közel évi 40 millióval terheled meg a költségvetést. Épp ezért hideg fejjel, nagyon megfontoltan és nem az érzelmeink alapján kell eljárnunk.”, – nyilatkozta Karl-Heinz Rummenigge, majd hozzátette: “Nem tudni, mi fog történni.”

Kétségkívül: A közvetítési díjak az elmúlt években szakadéknyi különbséget alakítottak ki a Premier League és a spanyol első osztály, valamint a többi bajnokság között, leszakítva a Bundesligát, az olasz és a francia bajnokságot. Utóbbi két ligában kivételt képez a Juventus és a Paris Saint-Germain.

Összehasonlításképp: 2016 és 2019 között 6,9 milliárd eurót osztottak szét a Premiere League klubok között, ezzel szemben a Bundesligában 2017 és 2021 között 4,64 milliárd euró kerül felosztásra. Ebből következően elmondható, hogy a Bayern nagyjából annyit kasszíroz a televíziós pénzekből, mint egy angol kieső csapat. Emellett kell ügyelnie a bajoroknak arra, hogy a csúcsjátékosok béreinek masszív növekedése ellenére versenyképesek tudjanak maradni.

Fordította: Edwin Wenczel

Forrás: www.abendzeitung.de